"   A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdés meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 

   1. A rendelet hatálya 
1. § A rendelet hatálya kiterjed a munkavédelmi hatósági eljárásra és a munkavédelmi hatóságra, valamint az 5. alcím tekintetében a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyekre.

   2. Értelmező rendelkezések 
2. §. E rendelet alkalmazásában: 
1. munkavédelmi norma: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. §-ában és 12. §-ában meghatározott munkavédelemre vonatkozó szabályok; 
2. munkavédelmi szakember: a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult, közép- vagy felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy; 
3. súlyos veszélyeztetés: olyan veszélyeztetés, amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; 
4. veszélyeztetés: munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia esetén – ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is – a szükséges védelem elmaradása.

   3. A munkavédelmi bírság mértéke 
3. §. (1) A munkavédelmi bírság összege százezer forinttól – az 5. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel – százmillió forintig terjedhet. 
(2) A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként százezer forint.
4. § A munkavédelmi bírság mértéke 
a) a 3. § (2) bekezdésében meghatározott alapösszeg, 
b) az 5. §-ban alkalmazandó szorzók alapján és c) a 6. § szerinti emelési és csökkentési lehetőség figyelembevételével kerül kiszámításra.
5. § (1) A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során 
a) 2–4 munkavédelmi normasértés esetén 1,5-szeresére; 
b) 5–7 munkavédelmi normasértés esetén 2-szeresére; 
c) 8 vagy annál több munkavédelmi normasértés esetén 3-szorosára 
emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét. 
(2) Ha a munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során azt állapítja meg, hogy a munkavállaló súlyos veszélyeztetésének időtartama bizonyítottan 
a) egy óránál tovább fennállt, 1,3-szeresére; 
b) nyolc óránál tovább fennállt, 1,5-szeresére; 
c) egy hétnél tovább fennállt, 3-szorosára; 
d) egy hónapnál tovább fennállt, 10-szeresére 
emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét. 
(3) Ha munkáltató mulasztása miatt 
a) munkabaleset vagy egészségkárosodás következett be, 3-szorosára; 
b) súlyos munkabaleset – kivéve halálos munkabaleset – következett be, 10-szeresére; 
c) halálos munkabaleset következett be, 20-szorosára 
emeli meg a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság mértékét. 
(4) Ha a munkavédelmi hatóság korábbi hatósági eljárása során feltárt súlyos veszélyeztetés miatt a hatósági ellenőrzést megelőző három éven belül egy alkalommal a munkáltatóval szemben végleges döntésében munkavédelmi bírságot szabott ki, akkor az új munkavédelmi bírság mértékét 1,5-szeresére emeli meg. Minden további, három éven belül végleges döntésben kiszabott munkavédelmi bírság esetén az ismétlődő jogsértés miatt, ezen bekezdés szerint a legutóbb alkalmazott szorzó bírságonként megduplázódik. 
(5) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro- és kisvállalkozás vagy természetes személy munkáltató munkavédelmi normasértése esetén a munkavédelmi bírság mértéke 0,8-szeresére csökken, és legfeljebb 25 millió forintig terjedhet; középvállalkozás munkáltató munkavédelmi normasértése esetén a munkavédelmi bírság mértéke 0,9-szeresére csökken, és legfeljebb 50 millió forintig terjedhet. 
(6) Az (5) bekezdés nem alkalmazható, ha a munkáltató mulasztása miatt halálos munkabaleset következett be. 
6. § (1) Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal megemelheti, ha a bírságkiszabás alapjául szolgáló normasértéssel összefüggésben 
a) megállapítja, hogy a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 20%-ot meghaladja, 
b) megállapítja, hogy a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 20%-ot meghaladja, 
c) a munkáltatónál munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy igénybevétele, illetve a munkabiztonsági szaktevékenység ellátása nem biztosított, 
d) a munkáltatónál a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, illetve a munkaegészségügyi szaktevékenység ellátása nem biztosított, 
e) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerinti II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik, 
f) a munkavédelmi oktatás dokumentáltan nem került megtartásra, 
g) a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit, 
h) jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, illetve 
i) megállapítja, hogy a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.
(2) Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti, ha
a) a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított, 
b) a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott, illetve 
c) a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.